Digidolgok

Vér, verejték, könnyek

Részletek

Írta: Administrator

Megjelent: 2014. január 10.

Miközben elsirattam és eltemettem a nyomtatókat, egy másik tradicionális termék is belelógatja a lábát a sírgödörbe: a monitor. Talán azért nem vettem észre, mert mindennap nézem.

Vér: másképp hal meg: nem azért, mert nincs rá szükség, hanem mert már nincs mit fejleszteni bele. Full HD, ilyen panel, olyan panel, 19–27 hüvelyk – so what?! Mármint kb. ennyi lehet a különbség két készülék között: a méret meg a panel. Mindegyik dvi-s, usb-hubos, beépített hangszórós, forgatható, vékony keretes – de ilyenek már két éve.

Verejték: a másik kegyelemdöfés, hogy kiderült: az lcd simán elél tíz évig. Ha megveszel egyet, akkor ennyi ideig nem kell másik. Azon csodálkozom, hogy nem kezdték el magától tönkremenősre gyártani. Vagy most ez jön?

Könnyek: a haszon meg csökken rajtuk, jól tudjuk mi lesz: nem fogják árulni. Mint a kis usb-tárolókat, kis merevlemezeket stb: amikor az elérhető kisker haszon 5 százalék alá csökken, akkor eltűnik. Nem azért, mert a nincs rá kereslet, hanem mert a kereskedőnek nem éri meg foglalkozni vele.

Nem baj, tíz évig kibírjuk…

És akkor most jöjjön az ürügy: egy Samsung Syncmaster S27B971D monitor

Mozilla Firefox == Google Chrome

Részletek

Írta: Kenczler Mihály

Megjelent: 2013. december 09.

Visszatekintettem az elmúlt fél év böngészőhasználatára a saját gyakorlatomban. Húsz esetből egyszer használtam a Chrome-on kívül mást, és ennyit is csak az egyhangúság elkerülése miatt tettem.
November végén a StatCounter az alábbi használati arányokat jelezte világszinten:
Google Chrome: 42%, Internet Explorer: 27%, Mozilla FIrefox: 18%, Safari: 8%, Opera: 1,19%, összes többi együtt: <3%.

Magyarországon:
Google Chrome: 43%, Mozilla Firefox: 40%, Internet Explorer: 8%, Opera: 6%, Safari: 2,5%, összes többi együtt: <1,5%.

A trendre az jellemző, hogy a világban a Chrome már rég győzött, Magyarországon meg a Chrome és  a Firefox váltogatja egymást a csúcson, mélyen alattuk az Explorer.
Ehhez képes van olyan bank, amely a Chrome-ot nem támogatottnak jelzi.

A Star Trek öröksége

Részletek

Írta: Kenczler Mihály

Megjelent: 2014. január 08.

Nagy coming out következik: beleszerettem a Star Trek Voyager sorozatba. Tudom, tudom, van sok másik előtte és utána, ott van mondjuk a 2013-as film is. De ez mostanában (2013-végén. 2014 elején) megy egy kábelcsatornán. Az agresszív reklámok miatt inkább megszereztem a sorozatot máshonnan, és végignéztem.

Szóval, az a helyzet, hogy az érintőképernyőt és a hangvezérlést a Star Treknek köszönheti az emberiség. Amerikaiak tíz- (száz-?) milliói a pc- és internet korszakot megelőző hosszú évtizedeken keresztül láthatták a tévében, hogy az Enterprise, meg a Deep Space Nine meg a Voyager legénysége villogó képernyőkön matat, és „Komputer, …” kezdetű utasításokat harsog a levegőbe. (Jó, a Voyager alatt már volt internet.)

Nem egyedi jelenség, hogy scifi-művek hajtják a technológia fejlődést, a geostacionárius műholdpályát például Arthur C. Clarke találta ki. (Ő írta például a „2001. Űrodüsszeia” című kultművet.) Több (sok) blog foglalkozik scifi-eredetű találmányok, megoldások feltárásával.

Amerika világuralma

Részletek

Írta: Administrator

Megjelent: 2013. november 29.

Inkább közelről indítok. Az információs társadalom, az (most az egyharmad, de kívánatosan az egész) emberiség meghatározó eszközei három súlyosan nyereségérdekelt és amerikai magáncég kezében vannak.
A Microsoftról, a Google-ről és a Facebookról van szó.
Baj ez? Közismert ez? Ha nem, miért? Ha nem, annak kellene lennie? Ha igen, miért csak engem zavar? (Ja tudom. “Egy ámokfutó?! Mind az!”) Csak engem zavar?

A Windowsra és az Office-ra szükség volt (van) a pc értelmes használatához. A Google-re szükség volt (van) az internet értelmes használatához. A Facebookra nem volt és nincs szükség, máshol rég meglevő funkciókat fog egybe.
Ezért a Windows, az Office és a Google fenn fog maradni,
a Facebook nem.

(Just FYI readers: a weben szinte csak Észak-Amerika felől látható Föld fotókat lehet találni.)